Tudományos vizsgálatok alapján a virtuális valóság (virtual reality- VR) kiterjeszti az oktatási lehetőségeket, ezáltal annak hatékonyságára, továbbá a tanulás eredményességére vonatkozóan pozitív hatást gyakorolhat. Ugyanakkor kutatási eredmények alapján a technológia ára, a szükséges infrastrukturális feltételek, a digitális szakadék(ok) és a hiányzó kompetenciák egyelőre hátráltatják érvényesülését a pedagógiai stratégiákban.
A virtuális valóság minden olyan, nem fizikai jellegű szimulált összetett közeg, médium, amelyet számítógép generál, tart fenn. A VR tehát nem valóságában, hanem hatásában létező, érzékszervekkel közvetlenül megtapasztalható számítógépes környezet. A VR használója már nem néző, hanem valós időben jelenlévő aktor. A VR definícióiban két aspektus hangsúlya elkülöníthető. Az egyik a technológiai, amely szerint a VR különféle technológiák interaktív céllal szervezett komplexuma. A másik, pszichológiai aspektusból ugyanakkor a VR a társas közegek és viselkedések, az érzeti-pszichológiai elmerülés különböző fokait kínáló technológia[1].
Az oktatási VR-ok olyan alcsoportját kínálják a VR-nak, amelyben a célok között megjelenik a tanulás, tudásgyarapodás, a hiteles információ szükséglete, az egyéb oktatási módszerekkel való összekapcsolhatóság igénye, a tanárok és tanulók célcsoportjai.
A VR eszközöket jelenleg is alkalmazzák néhány közlekedésbiztonsági vonatkozású projektben. A nemzetközi eredményeket az alábbi pontokban foglaltuk össze. Példaként említhető a Ford, mely virtuális valósággal segíti a kerékpárosok és személygépjárművek biztonságos közlekedését. A program során az autógyártó olyan virtuális valóság videókat készített, melyek demonstrálják, hogy mit tapasztalnak a kerékpárosok, autósok, ha a másik fél valamilyen veszélyes manővert csinál közlekedése során. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Balesetmegelőzési Bizottság által 2018-ban bemutatott virtuális valóság szemüveg a közlekedésbiztonság és közlekedésre nevelés területén új lehetőségeket nyitott. A Prevent Expo rendezvényen a szemüveget az érdeklődők több szituációban is kipróbálhatták. Az eszköz segítségével különböző közúti forgalmi szituációkat szemléltettek, melyeket a rendőrökkel közösen értékeltek ki a résztvevők, és együtt kerestek balesetmentes megoldást az adott közlekedési helyzetre (http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/baleset-megelozes/aktualis/dijat-kapott-a-jaszdozsai-korzeti-megbizott).
Annak érdekében, hogy meghatározzuk a VR közlekedésbiztonsági programok leghatékonyabb célterületei, áttekintettük az egyes korcsoportok közlekedésbiztonsági helyzetét, és a jellemző baleseti típusokat.
A személysérüléses közúti balesetek kimenetelének vizsgálata alapján megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával a sérülések súlyossága nő. Míg fiatal korban a halálozási arány 1% alatt van, idős korban ez sokszorosára nő. A balesetekben sérült idős emberek 5,7%-a életét vesztette 2018-ban. Ez a növekvő tendencia a súlyos sérülések esetében is megfigyelhető.
Amennyiben a sérülések kimenetelét lakosságszámra vetítjük le, szintén megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával a sérülések súlyossága nő. Az idős korosztályban 2018-ban 10,04 fő halt meg 100000 lakosból közlekedési balesetek során. Súlyos sérültek esetében a legkockázatosabb korosztály a fiatal felnőttek voltak. Ebben a korcsoportban 71,85 fő sérült súlyosan 100000 lakosból közlekedési balesetek során.
A fenti adatok tükrében a legnagyobb kockázatnak kitett korcsoportnak egyértelműen az idős közlekedők tekinthetők. Ugyanakkor a fiatal, kezdő járművezetők korcsoportja, és a felnőttek is figyelmet érdemelnek. A fiatalabbak közlekedésbiztonsági oktatását elsősorban nem a sérülési kockázataik indokolják, hanem egyéb szempontok.
Közlekedési módonként és korcsoportonként vizsgálva a leggyakoribb baleseti okokat az alábbi ábrák szemléltetik. Ezek tehát azok a problémák, melyre a VR segítségével történő oktatásnak fókuszálnia kell.
Forrás: http://kozlekedesbiztonsag.kti.hu/virtualis-kornyezet-beemelese-a-jarmuvezetok-felkeszitesebe/
